Hámori József: Az agy aszimmetriái ...

Nem mindegy, hogy mely agyféltekémet használom?
- tehetnénk fel a logikus kérdést. Bizony nem!
Ugyanis a szakemberek szerint a jobb féltekét előnyben részesítő emberek alaplapvető jegyei: érzelem, képzelőerő, nem figyel a részletekre, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia, gyenge az ön- illetve éntudata, heves, muzikális, kreatív. Ha csak a jobb agyféltekén múlna, nemigen tudnánk beszélni. A háromdimenziós tér rajzban való megjelenítésének képessége elsősorban a jobb agyféltekéhez kötött. A jobb félteke szerepe az érzelmi reakciókban sokkal erőteljesebb, mint a bal féltekéé.
A domináns jobbos típus meglehetősen ritka.

A bal agyfélteke domináns használata viszont az embernél ezeket a tulajdonságokat, illetve tárgyköröket domborítja ki: öntudat, racionális, logikus, részletekre figyelő, tényszerű, beszéd és nyelvtudás, jelen és jövő, matematika, tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, megfontolt, praktikus. A jobb kéz működésében domináns a bal agyfélteke. A bal féltekét előnyben részesítők logikusabban gondolkodnak, gyakorlatiasabbak. Az ilyen emberek vannak többségben. Így állítólag a forgó alakot többen látják balra mozogni.

Sokan kételkednek ennek a tesztnek az objektivitásában. Pl. környezetünkben azt tapasztaltuk, hogy majdnem mindenki jobb irányú forgásra tippelt. Vannak aztán szépszámmal olyan emberek, akiknél nem különülnek el szigorúan a felsorolt tulajdonságok, mindkét típusból megtalálhatók náluk személyiségjegyek.
Kérdés az is, hogy ez a teszt alkalmas-e egyáltalán a kérdés eldöntésére, ugyanis némi ügyességgel tetszés szerint válthatunk látásmódot. A domináns agyféltekét viszont nem változtathatjuk csak úgy, tetszés szerint…
(A témához kapcsolódik az egyik GENIUS diákversenyen elhangzott előadás. Részletek itt)

Nos, akkor merre is forog a hölgy?
Első ránézésre azonnal eldönthetjük, hogy miként látjuk a forgásirányt. De próbáljunk meg kísérletezni!
Mit eredményez a centrális és a periférikus látás? Nézzünk először közvetlenül az alakzatra (csőlátás), majd valahová oldalra fókuszáljunk a szemünkkel, és mint mellékes optikai információt kezeljük a képet (periférikus látás)! A forgásirány valószínűleg nem változik…

Próbáljunk meg távolodni a képernyőtől! Hátha változik valami…

Nézzük figyelmesen a nő lábfejét, meg annak árnyékát a padlón! Vajon az árnyék (vagy a hozzá tartozó és fejjel lefelé álló alak) merre forog? Sikerül-e átváltanunk a forgásirányt?

Vegyünk elő egy tükröt. Előbb a képernyőn nézzük a forgást, majd ugyanezt a tükörben szemléljük! A tükörkép természetesen fordítva forog… Vagy mégsem?

Úgy van programozva a kép, hogy minden fordulatnál forgásirányt vált? Tehát trükk az egész…

Döntsük már el végre: a nő a jobb, vagy a bal lábán forog?

Fejleszthető-e a térlátás gyakorlással? Tehát némi ügyeskedéssel át lehet-e váltani a szemünkkel, hogy tetszés szerinti forgásirányt lássunk?
Nekünk sikerült!

A témával kapcsolatban ajánlott szakirodalom:
Hámori József: Az agy aszimmetriái (Ismeretterjesztő kiadvány)
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-09-kf-Schuttler-Kalandozas